Parajd: így pusztult el az ezeréves magyar örökség órák alatt

Helyi forrásunk szerint „a bányászok sírva jöttek ki” az árvízben összeomló parajdi bányából, ahonnan már Szent István emberei is termeltek ki sót.

A sajtóiroda szerint a kabinet biztosítani akarja a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat.
Tárcaközi munkacsoport létrehozását rendelte el Catalin Predoiu román ügyvivő miniszterelnök az elárasztott parajdi sóbánya megmentése érdekében – közölte a bukaresti kormány sajtóirodája. A munkacsoportban a belügyminisztérium, a fejlesztési minisztérium, a gazdasági digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai minisztérium, a pénzügyminisztérium, valamint a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztérium államtitkárai vesznek részt. A testület a rendkívüli mennyiségű csapadék által okozott károk felmérésén túl döntenie kell azokról a sürgős intézkedésekről, amelyek a károk elhárítását, a sóbánya megmentését és helyreállítását szolgálják.
Ezt is ajánljuk a témában
Helyi forrásunk szerint „a bányászok sírva jöttek ki” az árvízben összeomló parajdi bányából, ahonnan már Szent István emberei is termeltek ki sót.
„Azonnali közbelépésre van szükség. Elsősorban az emberek biztonságáról és a további károk megelőzéséről kell gondoskodnunk, ugyanakkor fontos, hogy pontos ismereteink legyenek a terepen előállt helyzetről, hogy mielőbb biztosítani tudjuk a helyreállításhoz szükséges erőforrásokat. A térség sajátosságát figyelembe vevő átfogó perspektívát kell kialakítanunk, hogy visszaadjuk az embereknek a gazdasági, idegenfogalmi újjászületés reményét” – idézte az ügyvivő miniszterelnök szavait a kormány sajtóirodája.
Ezt is ajánljuk a témában
Kutatók egy csoportja már 2007-ben arra kereste a választ, hogy miként előzhető meg a felszíni vizek betörésének veszélye a sóbányába.
A román állami Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Ezt is ajánljuk a témában
A polgármester is megerősítette a hírt.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az itt dolgozó bányászok, hanem a településen a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek megélhetése is függ.
(MTI)
Fotó: Veres Nándor